Így épült Királyerdő temploma

Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott  templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.
1957-ben változás vette kezdetét: Szendi József kapta meg a királyerdei plébánosi kinevezést. Első és legfontosabb dolga volt, hogy a hívek közé, Királyerdőbe költözött. Szendi atya összesen két évet tölthetett itt, mégis az ő tevékenysége kiemelkedően fontos egyházközségünk számára. Ő volt az, aki megvette a Szent István út (akkor Kalamár József út) 216. szám alatt álló a mai templomtelket a rajta álló lakóházzal, a mai plébánia épületével, és azzal a mosókonyhával, amely templomunk elődje és magja volt. A mosókonyhából átalakított kápolna helyére egy fiatal, helyi építészmérnökkel, Bognár Ferenccel elkészíttette azt a tervet, mely szerint - kis változtatással - mai templomunk felépült. Építési engedélykérelmét az Állami Egyházügyi Hivatal több ízben visszautasította. Szendi atya megoldást keresve, az Egyházügyi Hivatal megkerülésével nem templom, hanem templomi felszerelések tárolására szolgáló raktárhelyiség építésére adta be az építési kérelmet, melyet így rövid határidőn belül meg is kapott.
Megindult az építkezés, melyet - akár korábban a lazarista templom építését - a királyerdei hívek maguk végeztek, mégpedig munka után, szabadidejükben. 1958-ban a mai templom sekrestyéje és a hajó nagyobbik része, a bejárati épületrészig el is készült. Azonban a hatóságok látva a gyorsan emelkedő falakat és az épület méreteit, rájöttek, hogy valójában nem raktárhelyiség, hanem templom épül. Ekkor Szendi atyának sürgősen mennie kellett.
Helyére 1959-ben Székelyfi Pált helyezte Királyerdőbe Shvoy Lajos püspök úr. A falak éveken át változatlanul, üresen, tető nélkül álltak a kertben, mivel a leállított építkezés továbbra sem folytatódhatott.
A szentmiséket Pál atya, ahogyan azelőtt Szendi atya is, a mai bejárati építmény vonalában álló „mosókonyha kápolnában” mutatta be, valamint az előtte álló külső részeben, az úgynevezett „fészerkápolnában”.
Végül 1967 márciusában, közel egy évtizeddel az első tervek elkészülte után, Pál atya megkapta a várva várt engedélyt az építkezés folytatásához, „kápolna célját szolgáló épület bővítése” címen. Ettől a naptól kezdve a Historia Domusban minden fontosabb eseményt feljegyzett. A tavaszi hónapok jórészt az előkészítő munkálatokkal, anyagbeszerzéssel teltek, májustól kezdődött meg valójában az építkezés. Az újonnan elkészült templomot Shvoy Lajos Székesfehérvári megyéspüspök augusztus 6-án, ünnepélyes szentmise keretében szentelte fel Királyerdő hívő népének. (Megjelent: Mária Szívében, 2014. március-április)

Így épült Királyerdő temploma, képek »
Templomunk felszentelése képekben »

« Vissza «