Meszlnyi Zoltn boldogg avatsa

A hatvani szletsű, Meszlnyi Zoltn vrtant, esztergomi segdpspkt 2009. oktber 31-n fl 11-kor kezdődő nnepi szentmise keretben avattk boldogg az esztergomi bazilikban.
A szentmisn jelen volt Angelo Amato rsek, a Szenttavatsi gyek Kongregcijnak prefektusa. A pspk boldogg avatsi eljrst mg 2004 mrciusban kezdtk el. Erdő Pter bboros 2008 jniusban az ltalnos kihallgatson tnyjtotta XVI. Benedek ppnak a boldogg avatsi eljrs positijt. A Szentatya 2009. jlius 3-n hagyta jv Meszlnyi Zoltn vrtan, esztergomi segdpspk boldogg avatst.

A boldogg avats előtt a pspk fldi maradvnyait az Esztergomi Bazilika altemplombl felhoztk, s a bazilikban a Szent Adalbert-oltr alatt helyeztk el - ez lett a mrtr főpap vgső nyughelye. A hatvani Szent Adalbert templomban rszeslt a keresztsg szentsgben s vgső nyughelyl a bazilika Szent Adalbert oltra szolgl. Annak a főegyhzmegynek a szkesegyhzban, lelki kzpontjban nyugszik, amelyrt fldi lett ldozta.
Az első esztergomi bazilikt Szent Istvn kirly emeltette, atyai nevelője, Szent Adalbert tiszteletre. Meszlnyi Zoltn pspknek klns kapcsolata volt egsz lete sorn Szent Adalbert pspkkel.

lete

Meszlnyi Zoltn Lajos 1892-ben Hatvanban szletett. desapja tant, majd iskolaigazgat volt. Zoltn az t gyermek kztt msodikknt ltta meg a vilgot. Gimnziumi tanulmnyait Rimaszombaton kezdte, Budapesten folytatta, majd az esztergomi bencs gimnziumban fejezte be. A gimnziumi rettsgi utn prtfogja, Vaszary Kolos bboros-hercegprms, esztergomi rsek Rmba kldte tovbbtanulni. Teolgiai tanulmnyainak nagy rszt a Collegium Germanico-Hungaricum nvendkeknt a Ppai Gergely Egyetemen vgezte. 1912-ben filozfiai doktortus szerzett. Egy ideig Innsbruckban is tanult. Itt szenteltk papp 1915. oktber 28-n.

Magyarorszgra trtnő visszatrse utn előszr Komromba neveztk ki kplnnak, de pspke mr nhny hnap mltn Esztergomba hvta, ahol a Prmsi Palotban bztak r egyre fontosabb feladatkrket. 1917-ben Csernoch Jnos bboros-hercegprms Meszlnyi Zoltnt rseki levltross s szertartv nevezte ki. 1926-ban hercegprmsi s rseki titkr, majd 1931-ben a főkptalan tagja, ngrdi s honti főesperes, ksőbb a kptalan helynke lett. 1930-1936 kztt irodaigazgat volt.
XI. Piusz ppa kinevezse nyomn, 1937. oktber 28-n Serdi Jusztinin bboros-hercegprms Sinope cmzetes pspkv szentelte. Az j pspk jelmondatul ezt vlasztotta: "Fidenter ac fideliter" - "Bizalommal s hűsggel". Ettol fogva a mindenkori hercegprms-esztergomi rsek segdpspke volt. lete sorn jelentős egyhzjogi tevkenysget vgzett: ebben a tmban knyvet rt s tantott is, tbbek kztt az egri rseki Jogakadmin s a Pzmny Pter Tudomnyegyetem Teolgiai Karn.

Serdi Jusztinin 1945-ben bekvetkezett halla utn Mindszenty Jzsef lett az j esztergomi bboros, aki Meszlnyi Zoltnt minden hivatalban megerőstette. Amikor az llambiztonsgi szervek Mindszenty Jzsef bboros-hercegprmst 1948. december 26-n letartztattk, majd koncepcis perben eltltk, az egyhzmegyei gyeit Drahos Jnos kanonok, esztergomi ltalnos rseki helynk vette kzbe. Drahos Jnos 1950-ben azonban elhunyt. Ezutn Meszlnyi Zoltn lett az esztergomi rseki helynk, mivel a kptalan nem volt hajland megvlasztani az llam ltal tmogatott Beresztczy Miklst. Meszlnyi helynki szkfoglaljban szinte gretet tesz: "Krisztus hű psztoraknt a hitet s Egyhzunk irnti hűsget nem tagadom soha! Isten engem gy segljen."

A kommunista hatalom nem tudta megbocstani, hogy a kptalan nem az ő szndka szerint vlasztott helynkt. A vlaszts utn 12 nappal, 1950. jnius 29-n Meszlnyi Zoltn pspkt elhurcoltk esztergomi laksrl az llamvdelmi Hatsg emberei. A kistarcsai internl tborba kerlt, ahol a tbbi rabtl elklntve magnzrkban őriztk s knoztk. Tbb szemtan egybehangz lltsa szerint, tlen jjel-nappal nyitott ablaknl volt knytelen tartzkodni. Meszlnyi Zoltn pspk ellen nem folyt semmifle nyilvnos per. tlet nlkl tartottk fogva. Arra trekedett az llami elnyom gpezet, hogy semmi hr ne kerljn nyilvnossgra a letartztatott pspk sorsrl. gy tűnik, utlag is eltntettek a letartztatsval kapcsolatos minden dokumentcit, ha egyltaln voltak ilyenek.
Hallnak krlmnyeiről sem tudni semmi bizonyosat. Halla feltehetőleg az elszenvedett megprbltatsok s az orvosi ellts hinya miatt kvetkezett be. Hallnak időpontja sem teljesen biztos: Kahler Frigyes trtnsz szerint 1953. janur 11., msok szerint valsznűbb az 1951. mrcius 4-i dtum.
Az elhunytat Rkoskeresztron, az j Kztemető terletn temettk jeltelen srba. 1966. jnius 24-n a fldi maradvnyait exhumltk, tszlltottk Esztergomba, s az esztergomi bazilikban helyeztk csendben rk nyugalomra, a nagy nyilvnossg kizrsval, az egyhzmegye vezetősgnek, nhny papjnak s kispapjnak szűk krű rszvtelvel.

(Forrs: www.wikipedia.org)

Az oldal tetejre
Esemnyek








Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva