Salkahzi Sra boldogg avatsa

Salkahzi Sra szocilis testvr, vrtan boldogg avatsi eljrst a Szocilis Testvrek Trsasga 1996 vgn kezdemnyezte, lefolytatst a Szentszk 1997 janurjban engedlyezte. Boldogg avatsi dekrtumt a XVI. Benedek ppa 2006. prilis 28-n rta al, nneplyes kihirdetsre pedig 2006. szeptember 17-n a budapesti Szent Istvn-bazilika elotti tren kerlt sor, a dlelőtt 10 rakor kezdődő liturgia utn, 11 rakor nnepi szentmise keretben tzezres tmeg előtt. Ez volt az első Magyarorszgon celebrlt boldogg (illetve szentt) avats 1083 ta. lete Kassn szletett, desapja, Schalkhz Lipt korn meghalt, desanyja igazgatsgi tagknt dolgozott tovbb a rszvnytrsasgg alaktott kassai Schalkhz Szllnl. A szll a művszek kedvelt tallkozhelye volt s ebből a keresetből nevelte hrom gyermekt. Sra Kassn vgezte iskolit, tantnői diplomt szerzett s egy vig dolgozott is tantnőknt. Mikor az első vilghbor utn Kassa az jonnan ltrejtt Csehszlovkihoz kerlt, s a csehszlovk kormny hűsgeskt kvetelt a tanroktl, Sra ezt megtagadta s el kellett hagynia a plyt. Hatrozott fellpsű fiatal lnyknt rjk le, akinek ambcija az volt, hogy jsgr, r lesz. Mikor elvesztette llst, knyvktszetet tanult, hga kalapzletben is dolgozott, felvidki magyar lapokba rt, novellkat, trckat, letkpeket kzlt. Első rsa 1919. februr 2-n jelent meg Syphax lnv alatt a kassai Esti jsgban. Tbbnyire a kisebbsgbe kerlt magyarokrl, a szegny munksokrl s nyomorban lő munkanlkliekről rt, nagy trzssel. letmdja az jsgrk volt. " nllsg, cigaretta, kvhz, csavargs a nagyvilgban hajadonfőtt, zsebre dugott kzzel, friss vacsora egy kis kocsmban, cignyzene" - rta akkori letről ksőbb. 1922-1923 forduljn nhny hnapig eljegyzett menyasszony volt, de kikosarazta volegnyt, a ksőbbi gazdatisztet.

1927-ben ismerkedett meg a Schlachta Margit alaptotta Szocilis Testvrek Trsasga rend kassai tagjaival, s ez j irnyt szabott az letnek. Szocilis tanfolyamokat vgzett a rendnl, vgl elltogatott a budapesti anyahzba is, ahol stlust tl modernnek talltk, de nem voltak elutastak vele szemben. 1929-ben elfogadtk jelentkezst a novcinak. A szegvri rendhzhoz csatlakozhatott, de az 1930 pnksdjn tett első fogadalmt megelőzően nhny hnapot mg Kassn tlttt, ahol a helyi karitszt szervezte. Kt vvel ksőbb mr Komromban vgzett hasonl munkt. Ekzben meg kellett kzdenie korbbi lete rnyaival: "Keresztl kellett gzolnom nmagamon... hogy nmagamat lerzva, megsemmistve rismerjek nmagamra, reszmljek nemre" - rta. Hatalmas munkt vgzett, a karitsz vezetsn kvl heti huszonhat rban tantott, gyermekkonyht, kegytrgyzletet, szegnyhzat felgyelt s szerkesztette a Katholikus nő cmű folyiratot. Nagyon kimerlten 1934-ben Kassra helyeztk vissza, s mert fradtsgt bizonytalansgknt rtelmeztk, nem engedtk, hogy letegye az rk fogadalmt. 1937-ben jelentkezett misszis munkra a Brazliban lő magyar bencsek mell s Slachta Margit el is engedte volna, de ehhez magyar llampolgrsgot kellett kapnia. Ezrt 1937-ben vgleg Budapestre kltztt. A misszis utat azonban a msodik vilghbor krli politikai esemnyek meghistottk. 1940 pnksdjn letehette az rk fogadalmat, Alleluja! Ecce ego, mitte me! jelmondattal (me itt vagyok, kldj engem!) A rend mindent megtett, hogy kzdjn a nemzetiszocializmus terjedsnek embertelen kvetkezmnyei ellen s Sra is azrt imdkozott, hogy ehhez a kzdelemhez legyen ereje. 1941 elejtől a Katholikus Dolgoz Nők s Lenyok Szvetsge orszgos vezetője lett. Szerkesztette a mozgalom lapjt, gyűlseket, lelki napokat tartott az orszgban, hrom v alatt t j szegnyotthont nyitott sszesen hromszz frőhellyel, s elkezdte a Munksnő Főiskola ptst. Az rpd-hzi Boldog Margit szentt avatst nneplő 1944-es rendezvnysorozat keretben mrcius 19-n a mai Erkel Sznhzban előadtk Sra Fny s illat cmű misztriumjtkt Szent Margitrl. A Szvetsg ezt kvető gyűlst betiltottk.

A nmet megszlls ve kvetkezett. A Szocilis Testvrek mintegy ezer ldzttet bjtattak. Valamennyi rendhzuk telve volt velk, kzlk majdnem szzat szemlyesen Sra nővr mentett meg, aki ekkor a Bokrta utcai munksnootthont, a Katolikus Nővdő Otthont vezette. 1944. december 27-n zsidk utn kutat nyilasok krbevettk az otthont, ngy embert s Bernovits Vilma hitoktatt is őrizetbe vettk. Sra nővr az akci vgn rkezett, de nem meneklt el. Őt is magukkal vittk. Salkahzi Sra hallnak krlmnyei sokig nem voltak ismertek. Hsz vvel ksőbb, a zugli nyilasper egyik vdlottja mondta el a brsgnak, mi trtnt. A foglyokat este a Fővmhz el tereltk, levetkőztettk s a Duna partjra lltottk őket. Mielőtt a sortűz eldrdlt, egy alacsony, fekete haj nő - Sra nővr - a kivgzők fel fordult, a szemkbe nzett, letrdelt, az gre nzett, s keresztet vetett. (Forrs: www.wikipedia.org, Magyar Kurír)

Az oldal tetejre
Esemnyek








Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva