Szoboravat�s templomunk kertj�ben

MTI, Csepel.info Akik n�lk�l nem lehetett volna szoboravat�s: S�rossy Tibor szobr�szmuv�sz, N�meth Szil�rd Fidesz-KDNP frakci�vezeto, Boross Adrienne �s dr. Udvardi Be�ta, akik a csepeli polg�ri k�r�ket k�pviselt�k Leleplezt�k Wass Albert erd�lyi magyar �r� �s k�lto k�zadakoz�sb�l k�sz�lt mellszobr�t, S�rossy Tibor faszobr�sz munk�j�t p�nteken Budapesten, a csepeli, kir�lyerdei Szeplotelen Sz�v katolikus templom kertj�ben.

Az �nnep�lyes esem�nyre �rkezett irodalomszereto k�z�ns�get Boross Adrienne k�sz�nt�tte a csepeli polg�ri k�r�k nev�ben. N�meth Zsolt, az Orsz�ggyul�s k�l�gyi bizotts�g�nak eln�ke felid�zte, hogy Wass Albert � akit 1946-ban h�bor�s bun�sk�nt hal�lra �t�lt a rom�n n�pb�r�s�g � azonosult az erd�lyi magyars�g helyzet�vel, �s �ppen az erd�lyi magyars�g k�rd�se az oka annak a meghurcoltat�snak, amellyel mind a mai napig az eml�ke egy�tt k�nyszer�l �lni. Mint mondta, hangs�lyozni kell, hogy az erd�lyi magyars�g sorsa nem magyar �gy, hanem a jogegyenlos�gnek, K�z�p-Eur�pa hossz� t�v� j�l�t�nek �s stabilit�s�nak k�rd�se.

Tor� T. Tibor, a rom�n orsz�ggyul�s erd�lyi k�pviseloje �gy v�lekedett, Wass Albert m�lt� arra, hogy szobra legyen, �s rem�ny�t fejezte ki, hogy hamarosan k�zt�ren is helyet kaphat az eml�kmuve. A szobrot N�meth Szil�rd �s S�rossy Tibor leplezt�k le, amit a megeml�kezok koszor�z�sa �s az �komenikus istentisztelet k�vetett. N�meth Szil�rd az istentiszteleten elmondott besz�d�ben annak a civil �sszefog�snak a jelentoss�g�t hangs�lyozta, amely lehetov� tette a szobor�ll�t�st. Az avat�si �nneps�gen jelen volt Tarl�s Istv�n, a Fidesz fov�rosi frakci�vezetoje �s Kont�r P�l fideszes orsz�ggyul�si k�pviselo is.

Wass Albert 1908-ban sz�letett V�lasz�ton. Elso versesk�tetei az 1920-as �vek v�g�n jelentek meg, 1934-ben kiadott Farkasverem c�mu, Baumgarten-d�jjal jutalmazott reg�ny�nek sikere ut�n t�bb, a korabeli Erd�ly jelen�vel �s reg�nyes m�ltj�val foglalkoz� k�nyve jelent meg. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n nyugatra emigr�lt. 1952-ig N�metorsz�gban, majd hal�l�ig, 1998-ig az Egyes�lt �llamokban �lt. Hangad� szerepet t�lt�tt be a magyar szellemi emigr�ci� �let�ben. Hal�los �t�let�nek fel�lvizsg�lat�t sikertelen�l szorgalmazta a csal�d Rom�ni�ban. Az �r� szem�lye �s �letmuve megosztja a hazai irodalmi �s politikai �letet is.