Templomunk karácsonyi díszítése

1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. A nyár nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában.
Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk. Aranka néni 1971-ben meghalt, ekkor kért fel Székelyfi Pál atya, Erzsi barátnőmmel együtt, kettesben vállaljuk el a díszítést, amíg nem talál valami más megoldást. A lányom virágkötőnek tanult, de ő nem tudott kötélre díszíteni. Így valamelyik férfi megalkotta betondrótból a mandulaformát, Szűz Mária és Jézus szobor köré. Sajnos ez elég nagy helyet foglalt el, nem tudtuk hol lefektetni, így mindig eldeformálódott, és utólag kellett formára igazítani.

A lányom közben férjhez ment, kisbabái lettek és elköltöztek tőlünk, magunkra maradtunk, így lemondtunk a girland díszítésről. Helyette fenyőfákkal oldottuk meg sok éven keresztül a karácsonyi díszítést. Ehhez az egész szentélyt át kellett rendezni, mert a fák sok helyett foglaltak el, és karácsonykor mindig tele volt a templom, kevés volt a hely. Egyik évben olyan sokan voltak a misén, hogy tele volt a sekrestye, a szentély is, a nagy tömegben az egyik fa majdnem az Atyára esett.
Következő évben már a Margit nénivel közösen készítettük el a girlandot. A hagyományoknak megfelelően gömbökkel és ezüst szállal díszítettük.
Az unokáim közben megnőttek, így a lányom 1994-től újra tudott jönni, segíteni. Ő készítette a nagy mandulát Szűz Mária szobor köré, Margit néni, Káli Máriával közösen a Jézus szobor köré, én meg a többit, így egy nap alatt elkészültünk.
1998-ban Pál atya halála után, beteg férjem ápolása miatt, én nem értem rá, így újra fenyővel díszítettünk. 2004-től, férjem halála után megint girlandok készültek. Ekkora már fix szőnyeg került a szentélybe, így ott már nem tudtunk elkészíteni. Először az én konyhámban kötöttük, de sajnos nem tudtuk az ajtón keresztül kivinni, csak az ablakon, ekkor megnyomódott a drót és többé nem tudtuk szép formára alakítani. Amikor a templom tetejét újították fel, a munkások nem tudták, hogy a drótok mire valók és összecsavarták, félre dobták.
Így új megoldásra volt szükség.
Most egy stabil keretre dolgozzuk fel a gallyat, a drót helyett. Mivel fűtés van a templomban, nem használhatunk lucfenyő gallyat, mert nagyon hamar lehullana, ezért tiszafa ágaival díszítünk. Azóta hiányzik az a csodálatos illat, de a szükség törvényt bont. Nálunk a garázsban készíti a lányom két nap alatt, utána Rácz Attila kisteherautójára a férfiak teszi fel és viszik a templomba, majd felkerül a falra. A díszítést Kulcsár László és fia készíti, Tímea segítségével.

(Mária Szívében, 2011. december)


« Vissza «






Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva