Međugorje

Međugorje-ba templomi közösségünk minden évben elzarándokol, természetesen más templomokból is társulnak hozzánk. A Szűzanya immáron három évtizede napról-napra szól hozzánk, hív bennünket.

Međugorje Bosznia-Hercegovinában fekszik, nevét földrajzi elhelyezkedéséről kapta, jelentése: „hegyek közötti hely”.
Harkányon egy éjszakát eltöltve, Drávaszabolcs, Doboj és Mostar városok érintésével értük el célunkat. Útközben a táj szépségeiben gyönyörködtünk, de sajnos a háború nyomait is láttuk. Szállásunktól jó fél órás séta után értük el a központot. A téren emelkedik Szent Jakab temploma /zarándokok védelmezője/, előtte áll Szűzanya szobra. Szemben állva a templom bal oldalán bizonyos időben, különböző nemzetiségű atyáknál lehetett gyónni. Tovább haladva tárul az ember elé a rengeteg székkel teli nagy tér, előtte a nagy szabadtéri oltár.
Mise előtt itt mondtuk a rózsafüzért, miközben az óriási, kerek, lenyugvó Nap melegével árasztotta ránk szeretetét a BÉKE KIRÁLYNŐJE.
Másnap nyílt, izgalommal teli szívvel indultunk a fogadalmi kereszthez, a Krizevacra. Van aki mezítláb, van akik beteget ölbe véve ment fel.
Ezt a keresztet Jézus Krisztus szenvedésének és halálának 1900. évfordulójára állítatta fel Bernardin Smoljan plébános 1934-ben. A kereszt metszőpontjában ereklyét helyeztek el. Rómából hozatták el annak a szent keresztnek darabkáját, amelyen Jézus szenvedett. 1934. március 14-én szentelték fel.
Egy másik nap a Kék kereszthez mentünk fel. Itt elhelyeztük kéréseinket, bízva a Szűzanya közbenjárásában.

1981. június 24-én a 15 éves Ivankának és a 16 éves Mirjanának először jelent meg a Szűzanya gyermekével, Jézussal az ölében a Podbrdo felett. A lányok megijedtek és elszaladtak, de újból meg szerették volna nézni, ekkor már többen visszamentek.
Másnap már mindegyik kiválasztott látnok ott volt, látva, beszélgetve és imádkozva a Szűzanyával. Így ez a nap a jelenések évfordulója
Ezután Mária rendszeresen megjelent a látnokoknak: Vickának, Ivankának, Mirjanának, Jakovnak, Marijának és Ivánnak.
Meglátogattuk a „Cenacolo” közösséget is, amelyet Elvira Petrozzi nővér alapított olyan fiataloknak, akik káros szenvedélytől szenvednek.
Szerte a világban sok ilyen közösség alakult, ahol a hit, az ima, a közös munka segítségével meggyógyulnak a fiatalok. Elimádkoztuk a lenti keresztutat,amely előtt áll Jézus könnyező bronz szobra a Feltámadott Megmentő, mely egy szlovén szobrász munkája és ajándéka. Busszal elmentünk Jozo Zovko atya templomához, Siroki Brijegbe.
(Jozo atya volt a jelenések idején Medjugorje plébánosa.) Međugorje üzenete: Béke, Megtérés, Imádság, Böjt.

A titkok

A gyermek látnokoknak, már a jelenések kezdetén elmondta a Szűzanya, hogy mindannyiukra tíz-tíz titkot fog bízni, és ha eljön az ideje, ezeket közlik az egyházi hatóságokkal. Alig néhány hét alatt öt-öt titkot adott a tudtukra, amelyek tartalma különböző jövőbeli eseményekre vonatkozott.


Ivanka Ivankovic-Elez 1966. június 21-én született Bijakoviciban. Elsőként látta meg 1981. június 24-én a Podbrdón a Szűzanyát, gyermekével. Naponta megjelent neki egészen 1985. május 7-éig, amikor a tizedik titkot kapta meg. Azóta a BÉKE KIRÁLYNŐJE évente egyszer, jún. 25-én jelenik meg neki. A Szűzanya saját életéről is beszélt neki, de ezt csak az Ő engedélyével mondhatja el másnak. Ivanka, Miletina faluban él, Međugorje községben férjével, Rajkóval és három gyermekükkel. Külön imádkozik a családokért.

Mirjana Dragicevic-Soldo 1965. március 18-án született Szarajevóban. 1982 karácsonyáig minden nap megjelent neki a Szűzanya. Ekkor megmondta neki a tizedik titkot, és megígérte neki, hogy élete végéig minden évben a születésnapján, március 18-án meg fog jelenni. 1987. augusztus 2-ától minden hónap második napján hallja és látja a Szűzanyát. Ekkor azokért imádkozik a Szűzanyával, akik még nem ismerték meg Isten szeretetét.

Jakov Colo a legfiatalabb a medugorjei látnokok közül, 1971. március 17-én született Szarajevóban. Az utolsó mindennapos jelenése 1998. szeptember 12-én volt, amikor megkapta a tizedik titkot. Jakovnak minden évben karácsonykor jelenik meg a Szűzanya. Feleségével, Analisával és három gyermekével: Arriannal, Daviddal, és Mirjammal Bijakoviciban, Podbrdón élnek. A betegekért imádkozik.


Marija Pavlovic-Lunetti 1965. április 1-én született Bijakoviciban. 1981. június 25-e óta minden nap jelenései vannak. A Szűzanya 1984. március 1-je óta minden csütörtökön általa üzen a medugorjei plébániának és a világnak, havonta egyszer, a hónap 25. napján. Kilenc titkot kapott, férjével, Paolóval és gyermekeivel legnagyobb részt Olaszországban, Monzában él.


Ivan Dragicevic, 1965. május 25-én született Bijakoviciban. Neki is mindennapi jelenései vannak 1981. június 24-e óta. Feleségével, Christinnel és négy gyermekével az év egyik részét Bostonba, a másikat Bijakoviciban töltik.
Kilenc titkot kapott, a fiatalokért imádkozik.


Vicka Ivankovic-Miljatovic, 1964. szeptember 3-án született Bijakoviciban. Mindennapi jelenései vannak 1981. június 24-e óta, kilenc titkot kapott eddig, férjével, Marióval és három gyermekével Međugorje közelében élnek. A betegekért imádkozik.

 

 

A kék kereszt története

1982 júliusa óta a megjelenés helyére igyekvő zarándokok közül többen megállnak egy különös keresztnél. A međugorjei Béke Királynője egyik jelenése alkalmával megkérdezte az Őt látó Iván látnokot, hogy azok, akik aznap ott vannak, eljönnének-e hetente, hogy találkozzanak. A jelenlevők egyhangúan és boldogan elfogadták a hívást.
1985-ben kereszttel jelölték meg a találkozás helyét, és később egy fafaragó olaszországi zarándok egy kék színű keresztet állított fel itt.
Ettől kezdve ezt a helyet egyszerűen Kék Keresztnek nevezik. A hívők jobbára hétfőn, szerdán és pénteken jönnek vallási énekeket énekelve és rózsafüzért imádkozva ide.
Sokan a međugorjei ég színét idéző kék keresztnél virágot vagy reményüket, kérésüket tartalmazó üzeneteket hagynak.





A Cenacolo közösség

A "Comunitá Cenacolo" egy keresztény közösség, amely befogadja az utat tévesztett, csalódott, reményvesztett fiatalokat, akik arra vágynak, hogy megtalálják önmagukat, az élet értelmét és örömét. A közösséget Elvira Petrozzi nővér alapította 1983-ban, aki a megtévedt és kábítószerfüggő fiatalok segítésének szentelte életét.
Székhelye Saluzzóban, Olaszországban van. A Közösség ma 54 házat számlál, elszórtan Olaszországban és a világban (Franciaország, Horvátország, Bosznia- Hercegovina, Brazília, Ausztria, Peru, Argentína, Oroszország, Amerika, Mexikó) és kb. 1500 fiatalt fogad be.

Már a nyolcvanas években is nagyon sok fiatal szenvedett a drogfüggéségtől. Elvira nővér hívást kapott az Úrtól, hogy segítsen ezeken a fiatalokon. Feletteseihez fordult, hogy e célból kapjon egy épületet. Nagyon sokat imádkoztak nővértársaival. Kis idő múlva Saluzzó önkormányzata adott nekik egy öreg, romos házat. Elvira nővér három társával szép lassan elkezdte széppé tenni. Egy hét után pár fiatal önkéntesen csatlakozott hozzájuk. Dolgoztak a földeken is, hiszen meg kellett termelniük az élelmüket. A nővérek minden nap imádkoztak, és egy idő után a fiatalok is csatlakoztak az imához. Sokat nélkülöztek, nem volt semmijük, de békében és szeretetben éltek. Itt nehezebb volt letenni a drogot, mint az állami terápiás központban, mert itt nem kaptak fájdalomcsillapítót, nem dohányozhattak, nem hallgathatták a zenéjüket, el kellett hagyni családjukat. Imádkoztak, ellátták magukat minden téren, művelték a földet, a terményeket konyhakésszé tették. Mostak, főztek, a számukra szükséges használati eszközöket ők készítették el. Munka közben sokat beszélgettek.

Ma már a világ számos országában működnek ilyen közösségek, melyek a munka és ima erejével gyógyítanak.
Sok bemutatót tartanak az itt élő fiatalok, elmesélik gyógyulásuk küzdelmeit és sikereit. Azokkal, akik be szeretnének lépni van egy beszélgetés, melynek célja az, hogy saját akaratukból lépjenek be. Beszélgetnek a szülőkkel, hogy gyermekük gyógyulása érdekében zavarják el otthonról őket, a „Cenacolo” várja őket. Sajnos, a családnak is próbatétel ez. Elvira nővér kemény szavakkal mondja: amit a gyermeknevelésben kis korban elrontottak, ki kell javítani, a gyökereket kell meggyógyítani! Egész nap és egész éjjel imádkozhatnak az Oltáriszentség előtt! Imát kérő emberek sokszor fordulnak a fiatalokhoz, melynek már sok gyümölcse termett. A cenacolo közösségben addig maradhatnak, ameddig szeretnének, de ezt a szerető, elfogadó légkört nehezen tudják elhagyni. Soknak már családjuk van!
Dicsőség Istennek!

Egyik délelőtt elmentünk Siroki Brijegbe, abba a templomba, ahol Jozo Zovko atya szolgál. A jelenések kezdetekor Jozo atya se hitt eleinte a látnok gyerekeknek, de miután látta, hogy az emberek nem a templomba járnak, hanem a hegyre, hinni kezdett. Sokat beszélgetett a gyerekekkel, és amikor a rendőrök kergették őket, segített nekik. Sokat zaklatták őt is, még börtönbe is zárták.

Jozo atyától kaptunk egy kék megáldott rózsafüzért és egy Mária képet, amin ez áll: „Fegyvert adok kezetekbe, Góliát ellen.
Íme az öt kő:
1. Ima, Rózsafüzér-szívből jövő ima
2. Eucharisztia
3. Szentírás
4. Böjt
5. Gyónás havonta”

B. Krisztina

Az oldal tetejre
Zarándoklatok








Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva