Ünnepek, hétköznapok, életképek

Takács Istvánné Ambrus Éva kiállítása;
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

» Képek

Kirándulás, Székesfehérvár

A Béke téri közösséggel együtt szervezett november 9-i kirándulás során elsőként a Szent István által emeltetett koronázótemplom maradványait kerestük fel.
Ezután végignéztük az Egyházmegyei Múzeumban "István, a szent király" címmel megrendezett kiállítást. A tárlatra olyan tárgyakat is összegyűjtöttek, amelyek korábban nem voltak közönség előtt, vagy együtt soha nem voltak kiállítva. A kiállítás után megálltunk Kaszap István jezsuita kispap sírjánál, majd elmentünk a Pákozdi csata helyszínén kialakított emlékparkba.

A kirándulás képei »

2012. március 22.

Törökbálint - Budaszentlőrinc - Remetekertváros

2012 márciusi kirándulásunk alkalmával elsőként Törökbálinton kerestük fel a Szeretetláng kápolnát. A kápolna helyén álló egykori lakóépületben halt meg Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony, a Szeretetláng Lelkinapló lejegyzője, az egyházilag is elfogadott Szeretetláng Lelki Mozgalom elindítója. 
Következő állomásként Budaszentlőrincen látogattuk meg az egykor több száz szerzetest befogadó épületegyüttes, a pálos templom és kolostor romjait, melyet az 1300-as évek elején kezdtek építeni.
A remetekertvárosi Szentlélek templom altemplomában Erzsébet asszony sírjánál közösen elmondtuk a Szeretetláng rózsafüzért. A hatalmas, modern bazilika története egy apró kápolna felszentelésével kezdődött: Schlachta Margit, a Szociális testvérek Társaságának alapítója, kápolnát nyitott pesthidegkúti házának egyik részében. Ez volt a magja a remetekertvárosi egyházközségnek. A 2000 fő befogadására tervezett, vasbetonpilléreken nyugvó bazilikát 1942-ben szentelték fel. A színes üvegablakokon a Szentlélek ajándékait látjuk, a főoltárkép a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. 

A kiránduláson készült képek »

2011. november 15.

Gödöllő - Máriabesnyő

Gödöllőre és Máriabesnyőre kétszer is ellátogattunk. Megcsodáltuk a Grassalkovich kastély sok-sok díszes termét, és végignéztük a "Kincses templomok" címmel megrendezett időszaki kiállítást, amely Grassalkovich Antal mecénási tevékenységét mutatta be. A gróf 33 templomot építtetett, melyek többségét a magyar barokk és rokokó művészet élvonalába tartozó kegytárgyakkal ékesítette. Ebből az időszakból megőrzött, kincstárakban, templomokban, plébániákon, múzeumokban fellelhető műkincsek kerültek a kastély újonnan megnyitott szárnyában bemutatásra.
A közeli Máriabesnyő kegytemplomát is meglátogattuk, melyet Grassalkovich Antal építtetett az egykori premontrei templom helyén. Először egy kis kápolnát emeltetett (ez a mai templom szentélye), de az ide látogatók nagy száma miatt ez hamarosan kicsinek bizonyult, ezért a gróf úgy határozott, hogy tovább folytatja az építkezést. A mai épületet 1771-ben szenteltek fel. A kegyhely híre hamar elterjedt, számos imameghallgatás történt, amit az oltár háta mögött látható sok kis ezüst szív, fogadalmi tárgy is mutat. A 20. században Máriabesnyő az ország második leglátogatottabb Mária kegyhelyévé vált.
A kiránduláson készült képek »

2011. október 17.

Visegrád - Dömös

Kirándulásunk során meglátogattuk a visegrádi palotát, megnéztük a kilátást a Fellegvárból, majd elmentünk a Dömösi prépostsági templom romjaihoz.
A visegrádi várnak hosszú története van: a római tábor alapjaira épült első vár a tatárjárás idején elpusztult. IV. Béla uralkodása idején indult meg a jelenlegi várrendszer kiépítése. A visegrádi palota története a fiatalabb, Károly Róbert idején kezdődött. Mátyás király visegrádi udvara pedig már az európai reneszánsz egyik központja volt. A török kor idején a vár és az egykor oly fényes palota lepusztult, szinte teljesen a föld alá került. A szépen helyreállított épületrészek alapján csak elképzelhetjük az egykori palota pompáját. A vár és a palota rekonstrukciója, a helyszínen folyó kutatások napjainkban is tartanak. 
Dömösön a királyi prépostság maradványainál jártunk. A mai Visegrádi-hegység az Árpád-házi királyok birtoka volt, Dömös a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán király öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, maradványait széthordták. A föld alatt, elrejtve maradt meg az egykori emelt szentélyű, kéttornyos, román kori bazilika altemploma, melyet az 1980-as években a megmaradt alapok, oszloplábazatok, töredékek alapján rekonstruáltak. Az altemplom fölé az egykori templom szentélyét idéző betonépítményt emeltek. Az altemplomba keskeny lépcsőn jutunk le. A mennyezetbe illesztett üvegelemek miatt a belépőt a föld alá érve meglepő, nagy fényesség fogadja, mintha sok kicsi lámpa adná a egészen különös, föld alatti fényt.

A kiránduláson készült képek »

2010. augusztus 30.

Grábóc - Cikó - Mecseknádasd

Grábóci szerb ortodox kolostor és templom története több mint 400 éves. 1585-ben Dalmáciából öt szerzetes elindult, hogy a Dél-Dunántúlon kolostort alapítson és ellássa a szerb hívek lelki szolgálatát. A szerzetesek a patak mentén építették fából készült celláikat. Az első kis templomuk két év múlva épült meg. 1736-ban kezdték fölé építeni a mai templomot, mely 1741-ben lett kész, majd lépésről lépésre a templom tornya, ikonosztáza és falképei is elkészültek. A grábóci kolostor Magyarország egyetlen működő szerb kolostora.
Grábóc után a Cikó határában található Széplak románkori templomának romjait kerestük fel. A középkori templom megmaradt szentélyét a 18. század óta kegyhelyként tisztelték, Kisboldogasszony napján távoli vidékekről is felkeresték. Az utóbbi években a hitélet a Széplaki templom romjainál ismét élénkülőben van.
Utolsó állomásként a mecseknádasdi Szent István-kápolnát kerestük föl, itt három órakor elmondtuk az Irgalmasság rózsafüzérét. Az épület a 13. században épült, falait szentek életét bemutató gótikus freskók díszítik.

A kiránduláson készült képek »

2010. július 19.

Vértesszentkereszt - Majk - Vértessomló

A Vértesszentkereszten 1146-ban már bencés monostor állt, majd domonkos szerzetesek éltek a kolostor falai között. A terület 1543 után, a török hódítást követve néptelenedett el. Az íves záródású szentély zárókövének magasságából, a hajókat elválasztó pillérek és oszlopkötegek méreteiből, a faragványok gazdagságából elképzelhető, milyen pompás épület állhatott itt annak idején. A szentélyben elmondtunk néhány imádságot, azután indultunk tovább.
Majkon a kamalduli remeteséget látogattuk meg, melyet 1733-ban Esterházy József, a vidék birtokosa alapított. A templom alapjait 1700-as évek közepén tették le, körülötte tizenhét remetelakás készült el.
Vértessomlón a Sarlós Boldogasszony templomot látogattuk meg, mely fák között áll, távol az épületektől. Mivel a buszunk nem tudott továbbmenni, a templomhoz közeli patak hídján ülve várakoztunk, de a várakozás korántsem voltt kellemetlen, szép környezetben, fák alatt üldögélhettünk és beszélgethettünk, nagyon kellemes délután volt.

A kiránduláson készült képek »

2010.

Balassagyarmat, Palóc Múzeum - Érsekvadkert - Tereske

Balassagyarmaton a Palóc Múzeumot látogattuk meg, majd elmentünk a közeli Érsekvadkertre, betértünk a templomba, ahol a Helytörténeti Emlékház kiállítását is megnéztük.
Harmadik állomásként Tereske katolikus templomát kerestük fel, melynek építése a 11. században kezdődött. A templom északi falán Szent László királyunk legendájából vett jelenetek láthatóak.

Az oldal tetejére