Királyerdõ temploma

80 év

Egyházközségünket Shvoy Lajos püspök felkérésére a Lazarista Misszióstársaság alapította, 1940-ben. A templomban bemutatott néhány tabló a Királyerdőben működő lazarista atyáknak, testvéreknek és testvérszerzetüknek, az Irgalmasrend nővéreinek állít emléket.

A Márkus Sándor házfőnök vezetésével működő lazarista atyák tervei között kezdettől szerepelt egy templom felépítése. Királyerdőn emelkedett volna a Lazarista rend hatalmas központi temploma és anyaháza, a mai templomtelek mögötti téren. 1943-ra a tervek készen álltak, az engedélyeztetés is lezajlott, megkezdődött az építkezés.
Azonban részben a háború okozta anyagi, részben pedig politikai nehézségek, majd akadályok miatt az építkezés leállt. A lazarista rend tagjait, mint a rendszer ellenségeit 1948-ban kiutasították Csepel területéről, épületeit elvették, itt helyben, Királyerdőben lehetetlenné tették a hívek számára a vallás gyakorlását.

Az egyházközség második nagy korszaka Szendi József királyerdei működésével kezdődött (1957-1959). Szendi atya összesen két évig teljesített itt szolgálatot, de ez a rövid idő elegendő volt számára, hogy a szétszóródott híveket összegyűjtse. Neki köszönhető a mai templomtelek megvásárlása, rajta a plébánia épületével, és azzal a mosókonyhával, amely azután éveken át a királyerdei katolikus hitélet központja volt.
Miután az istentiszteleti hely kicsi volt, a hívek száma viszont egyre nőtt, Királyerdő másodszorra is templomépítésre készült. A benyújtott terveket a hatóságok újra és újra visszautasították, ezért Szendi atya raktárhelyiség építésére adta be a kérelmet. Ezt követően épültek meg mai templomunk sekrestyéjének, valamint a templomhajó bejárat előtti szakaszának falai. Amint a politikai rendszer tudomást szerzett arról, hogy valójában templom épül, azonnal leállította a munkálatokat. A plébánost Pákozdra helyezték át.

A templom végül 1967-ben, Székelyfi Pál plébánossága idején épült meg, a szűken előirányzott három hónap alatt, a királyerdei hívek munkájával, erejével, találékonyságával, összefogásával, és Shvoy Lajos püspök anyagi támogatásával.

Az 1967-ben felépült, Szűz Mária Szeplőtelen Szívének szentelt templom falaiban őrzi ezeknek az éveknek a történetét.
A sekrestyétől a hajó előteréig tartó falszakaszba beépültek a lazarista atyák vezetésével épített templom 1956-ban elbontott, majd letisztított téglái.
Az 1967-es templomépítés során lebontott mosókonyhakápolna és fészerkápolna tégláit pedig az építkezés második szakaszában, az előtértől a hajó hátsó részéig tartó falszakasz őrzi.

Háromszor álltunk neki templomot építeni és végre sikerült. Talán azért is ragaszkodnak a hívek, ehhez a templomhoz, mert ez nem volt olyan egyszerű dolog. Bizony sokan nagy távolságról gyalogolnak a mai napig ide, holott volna nekik más templomhoz közlekedés. Minden fizikai, vagy szellemi munkát adó és anyagi áldozatot vállaló kedves hívőre az Isten áldását kérem!"

(A királyerdei egyházközség története 1934-2000; Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia, 2000.)








A megbocsátás

A megbocsátásról szóló evangéliumi rész (Mt 18, 21-35) egy kérdéssel indul: „Uram! Hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer? Jézus azt felelte neki: nem azt mondom hogy hétszer, hanem hogy hetvenszer hétszer.” Ez a hetes szám szimbolikus jelentőségű: a teljességet jelenti. Azt jelenti az, hogy hétszer megbocsátani, hogy mindig megbocsátani, és tökéletesen megbocsátani. Jézus erre a tökéletes megbocsátásra mondja a szolga adósságát elengedő királyról szóló példabeszédet. A király a szolgának kegyesen elengedte nagy adósságát, mert megfizetni nem tudta volna. Ezek után a szolga kijött a királytól, de egy szolgatársát, aki neki tartozott, fojtogatni kezdte. Erre a király visszahívta a szolgát, és fogságba vetette, amíg meg nem fizeti tartozását. A király a példabeszédben az Isten jelenti. Az Isten megbocsátott nekünk, és ez a megbocsátás Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése és kereszthalála által valósult meg. Ha az Isten megbocsátott nekünk, nekünk is meg kell bocsátanunk egymásnak. Azonban helyesen és pontosan kell értelmeznünk ezt a példabeszédet. Összhangban az egész szövegkörnyezettel, azzal az evangéliumi részlettel is, amely az elmúlt vasárnap evangéliuma volt, és ennek a szakasznak a közvetlen szövegi előzménye. A megbocsátás tehát nem a bűn relativizálását jelenti. Például nem jelentheti azt, hogy tömeggyilkosságok büntetlenül maradjanak a megbocsátás jegyében… Hiszen nekünk egyszerű embereknek egy tévedésért is, vagy egy véletlen balesetért is meg kell fizetnünk… A példabeszédet pontosan kell értelmezni: a szolga az adósság elengedéséért könyörgött a királynál, és a király elengedte az adósságot, a szolgatárs az adósság elengedéséért könyörgött a szolgánál, és a szolga nem engedte el az adósságot. Az irgalmasság kiindulása tehát az Isten irgalmassága, a megbocsátás az Isten megbocsátásában van benne. Az Isten irgalmassága pedig az örök üdvösséget jelenti. Hiszen erről van szó. Jézus nem arra buzdít, hogy az adósságok, a tartozások ne legyenek rendezve, hanem az Isten üdvözítő irgalmasságát tárja fel. A hozzánk irgalmas Isten pedig azt akarja, hogy mi is irgalommal tekintsünk embertársainkra. A szívbeli belső megbocsátás a leghatékonyabb befogadása Isten irántunk való irgalmas szeretetének. Ha például nem mondunk vissza egy rosszat, nem gondolunk egy sérelemre, és nem emlegetjük állandóan, hanem elengedjük… könnyebb lesz, elsősorban nekünk magunknak. A neheztelések és a harag lelkünkre tapadó ólomsúlyától is meg akar minket az Úr Jézus Krisztus szabadítani.  

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP - 2020.09.06.

1./ A mai vasárnap perselyadományait Csepel katolikus egyházközségei a megrongált kálvária helyreállítási munkáihoz ajánlják fel, melynek szervezését a Csepeli Önkormányzat vállalta és végzi.

2./ Kedd – Kisboldogasszony ünnepe, Reggel 8 órakor ünnepi szentmise.

3./ Szerdán délután 5 órakor Lach Edéné hamvainak beszentelése szentmise keretében.

4./ Szombaton délután 5 órakor a vasárnapra elővételezett szentmise,
majd azt követően az Egyházközség alapításának 80 éves évfordulójára emlékezve filmvetítés és kiállítás megnyitása lesz.

– Az ünnepi szentmise e jeles évfrodulóra szeptember 20-án, vasárnap 10 órakor.





2020.08.20.

Megdöbbenve értesültünk, hogy Csepelen, a Tamariska dombon ismételten megrongálták a Kálvária stációit / a 10., 11., 13. és 14. állomásokat/.

Az Önkormányzat szervezésében felállított keresztút helyreállítását az Önkormányzat vállalta magára, de szükségesnek és méltányosnak érezzük, hogy katolikus egyházközségeink is hozzájáruljanak e munkálatokhoz.

Ezért szeptember első vasárnapjára – szeptember 6-ra a három Csepeli Katolikus Egyházközségben közös gyűjtést hírdetünk meg, melyhez bizalommal kérjük a kedves hívek támogató hozzájárulását.

Egyben hívjuk a kedves híveket, hogy szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéneste 6 órakor engesztelő lelkülettel közös kereszut járást végezzük a Tamariska dombi kálváriánál, még akkor is, hogy ha  a helyreállítási munkák addigra nem készülnek el.

Budapest Csepel, 2020. 08.20. – Szent István király ünnepén

Kertész Péter és Kispál György
csepeli  plébánosok



ÚJRA  EGYÜTT A  SZENTMISÉKEN ! - 2020.05.17.

Kedves Testvérek!

Örömmel fogadtuk azt a lehetőséget, hogy újra együtt lehetünk templomainkban a szentmiséken.
Figyelemmel kell azonban továbbra is lennünk a járványügyi előírásokra. Ügyelni kell egymás között a távolság betartására és akár milyen nehéz is elviselni a szájmaszk használata.
A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban május 21-én, csütörtökön kezdjük meg a megszokott szerinti hétköznapi szentmiséket. Mivel e nap Áldozócsütörtök – Urunk mennybemenetelének napja, délután 5 órakor hálaadó szentségimádást tartunk a májusi litániával, majd 6 órakor a napi szentmisét. Ugyan így pénteken este 6 órakor szentmise, majd májusi litánia. Szombaton este 6 órakor pedig már a vasárnapi elővételezett szentmise.
Vasárnapi tervezett miserend, most még bővítve, hogy a távolságok megtartása miatt ne legyünk oly „zsúfoltságban”.
½ 8, ½ 10, ½ 11 csendes szentmise, ½  12 és este 6 óra.
Egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán még megtartjuk a  vasárnap délután 3 órai szentmisét,  mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia

Királyerdőben május 22-én, Szent Rita ünnepén délután 5 órakor tarjuk az első szentmisét.
Ezt követően szombaton délután 5 órakor, vasárnap pedig most a még „átmeneti” időben reggel 8 és 10 órakor lesznek szentmisék!
Szeretettel várjuk a kedves testvéreket!

KERTÉSZ PÉTER plébános


Jézus megígéri a vigasztaló Szentlelket

(Jn 14, 15-21)

Húsvét VI. vasárnapjának az evangéliumában Jézus megígéri a vigasztaló Szentlelket. De ezt egy kijelentéssel kezdi, amely elgondolkodtató: „ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat”. Itt nem lehet szétválasztani: hogy melyik Jézus parancsa, és melyik az Isten parancsa, mert Jézus az Atyával való egységét hangsúlyozza ebben a szövegösszefüggésben. Tehát nem lehet úgy szeretni Jézust, hogy valaki nem él a parancsok szerint. Ha valaki Isten valamelyik parancsát megszegve él, nem tudja Jézust helyesen szeretni: pontosabban fogalmazva; a Jézus iránti szeretetében is megsebződött. Itt azzal a súlyos kérdéssel nézünk szembe, hogy nem lehet elválasztani az Úr Jézussal való kapcsolatunkban a szeretet és a parancsok megtartásának egységes valóságát két részre: szeretet-rész, és parancs-rész. Persze tudjuk, Jézus azért jött, hogy megmentsen minket, ezért kell őszintén törekednünk a parancsok megtartására. Egy férj sem mondhatja a feleségének, vagy egy feleség a férjének, hogy én „megcsallak téged, de azért szeretlek”. Pétertől is azt kérdezte Jézus, mikor szembesítette a tagadásával, hogy „szeretsz-e engem?” – nem direkt szembesíti a tagadással. De Péter megértette, hogy miután megtagadta Jézust, már nem tudja egészen tisztán mondani, hogy „szeretlek”, de mégis mondja, mert nem mondhat mást, bár elszomorodik. De Jézus ezt a töredékes, megsebzett szeretetet, felemeli a saját szeretetébe. És ez vigasztalás.
Az evangéliumi szakasz első mondata: „ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat”, nem egy olyan bevezetés, hogy „kipipáljuk”, mondván: „szeretünk”, lépjünk tovább a lényegre. Nem. Szembesülnünk kell gyarlóságunkkal, gyengeségünkkel – ami a szeretetet is érinti – és ebben elszomorodunk. És erre a válasz, hogy Jézus elküldi a Vigasztalót: a Szentlelket. Megállunk egy kicsit, és elgondoljuk: mégis szeretni akarjuk Jézust, szeretni akarjuk a minket végtelenül szerető Istent. Isten mindennél jobban ismeri gyarlóságainkat, de azt a legbelső akaratot, hogy mégis vágyódunk az Isten után, talán csak legbelül, de ott van a vágy bennünk: befogadni Istent aki egészen tisztán szeret. És Jézus ezt teljessé teszi a Szentlélek által. Jézus úgy küldi a Szentlelket, hogy teljes egységben van az Atyával. Ez az egység, az örök szeretet. Az az örök szeretet, amely valóban örök, mert nincs vége, de nincs kezdete sem. Jézus minket is ebbe a szeretetbe akar bevonni. Ez legteljesebben a Szentmisében történik meg: imádjuk a velünk, és bennünk lévő Úr Jézus Krisztust az Atyával együtt, a Szentlélekben. A Szentlélek legyen vigasztalónk most is, amikor a járvány miatt nem mutathatunk be a néppel együtt Szentmisét. Adja meg a Mindenható Isten, hogy mielőbb újra együtt lehessünk a Szent Misztérium ünneplésében.

Zámbó Károly katolikus lelkipásztor





Jézus Krisztus Urunk egysége az Atyával

Jézusnak az egysége az Atyával, az Isten örök szeretetére mutat. Ez a szeretet: az Atya és a Fiú örök szeretete a Szentlélekben. Mindig erről kellene beszélni. Pontosabban: úgy kell beszélni az egész kinyilatkoztatásról, hogy ebben a misztériumban van az egész Teremtés és Megváltás. Az Isten végtelen Szeretet, mert három Személy: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Ezért szeret, és ezért irgalmas. Ezen az irgalmasságon belül van a Megváltás, de a Teremtés is. Isten megkönyörült a nem létezés, a semmi fölött, és lett a teremtés. Nem véletlen, hogy Jézus egysége az Atyával (Jn 14, 1-12) a Húsvét V. vasárnapjának az evangéliuma. Mert az egész húsvéti misztérium, a Passió, a kereszthalál, és a feltámadás is ebben a szeretetben értelmezhető. Jézus a szenvedést nem Pilátustól fogadta, nem is az őt halálra adó zsidóktól, vagy a kivégző római katonáktól, hanem a mennyei Atyától. Főpapi imájában ezért a mennyei Atyához fordul: szenvedését áldozatul felajánlja azokért, akiket neki adott az Atya. (Jn 17,9) Jézus teljes Isten, és teljes ember, de az „én”-je, vagyis a Személye: az a Második Isteni Személy: a Fiú. Jézus örökké az Atyában van, és az Atya örökké őbenne. És ez az örök szeretetkapcsolat a Szentlélekben van. Ezért mi is: Krisztusban juthatunk el az Atyához, a Szentlélek által. Most a járvány idején, ebben a megpróbáltatásban különösen is erősítse hitünket annak elgondolása, hogy Isten a szeretet. Ha nem volna Isten szeretet: semmi nem volna, mert a teremtés is ebben van. Isten, az ő örök szeretetében teremtett.

Zámbó Károly katolikus lelkipásztor

Fotó: Papp Tamás

Jézus, a Jó Pásztor

Húsvét negyedik vasárnapja az ún. „jó Pásztor” vasárnap. Az evangéliumban Jézus önmagát jó pásztornak nevezi, aki ismeri juhait. (Jn 10, 1-10) Ezen a napon könyörgünk papi hivatásokért, hogy a Jó Pásztor buzgó követői legyenek minden korban. Ezért érdemes elgondolkodni azon, mit jelent a Jó Pásztor követése, mi a papság a maga lényege szerint?
A katolikus papság szentségi karakter. A pap a felszentelés által jeleníti meg Jézus Krisztus egyetlen, örök, főpapi áldozatát, a kereszthalálát. Ez a Szentmise. Hatalmat kap a felszentelés által a bűnbocsánat gyakorlására. Mind ezekben azt kell látni, hogy Krisztus a cselekvő, Ő az, aki a pap keze által működik. Éppen ezért kell méltó módon felkészülnie a papnak a szolgálatára, és ezért erőfeszítéseket tenni. Ilyen értelemben kell, hogy a hívek is imádkozzanak papjaikért. A reformáció egyházaiban az egyházi lelkipásztori szolgálat más értelmet nyert. Ott lelkészek vannak, akik felavatásban részesülnek. A reformáció eltörölte a (katolikus értelemben vett) egyházi rend szentségét, ezért ott nem Szentmise van, hanem Istentisztelet, amelynek középpontjában az Ige van. Igen, az fontos, hogy a papok megfelelően éljenek, hogy kifejezzék azt a küldetést, amelyet Krisztustól kaptak. Lehetnek a papok emberileg gyarlók; akik bűnbánatban kell hogy éljenek, hogy bűneiket megbánva váljanak alkalmassá a Szent Misztérium ünneplésére. Mégis, a papok szolgálata olyan a világban, mint a kovász, ezáltal válnak a világ dolgai azzá, amivé lenniük kell. Minden hibája ellenére is: kiváló, és hősies sereg a papság. A világ bűneitől, gyötrelmeitől, talán a papok szenvednek a legjobban. Mégis: náluk van a szabadulás kulcsa: a Krisztusi megváltás közvetítésének képessége. Testvéreim! Most, ebben a súlyos helyzetben külön is imádkozzunk a papokért, papi hivatásokért, és a papok, mint Isten felszentelt szolgái különösen is imádkozzanak a Magyar Nemzetért, és minden jóakaratú emberért. Adja meg a Mindenható Isten, hogy a járvány elmúltával újra találkozhassunk.

Zámbó Károly katolikus lelkipásztor

Kép: Pixabay




Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk rajta - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja! 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!







Jézus Krisztus Urunk Feltámadása
Világosságunk és reménységünk

Gyakran elhangzik, hogy nehéz időket élünk. Életünk megszokott keretei összetörve. Ugyanakkor még sem vagyunk remény és vigasztalás nélkül. Hiszen templomaink nem üresek, az Úr Jézus most is jelen van kenyér és bor színe alatt, igaz szerény keretek között, de elvégezzük a nagyheti szertartásokat. Ebbe a hívek imádsággal, vagy a képernyő előtt ülve bekapcsolódnak, és ha fizikailag nem is tudunk egy helyen lenni, mégis együtt vagyunk az Úrral, és őbenne egymással, és ilyen módon megünnepeljük a Húsvétot, a mi Urunk Jézus Krisztus utolsó vacsoráját. Átéljük, amikor értünk megtöretett testét, és kiontott vérét kenyér és bor színe alatt adta az apostoloknak, és őáltaluk pedig nekünk is, vele leszünk a Golgota hegyén a kereszt alatt Máriával és János apostollal, és az ő dicsőséges feltámadott arcát is megláthatjuk Húsvét hajnalán. És látni fogjuk kezén és lábán a szegek helyét, és oldalán a nyílást, amelyet a lándzsa átütött, és Tamást, amikor megérintette kezével Jézus oldalát, és leborult előtte, és megrendülten kiáltotta: Én Uram, és Istenem! Az az első Húsvét is szomorúan kezdődött. Az apostolok, miután tizenegyen maradtak, az utolsó vacsora termében félve elbújtak. Hiszen Jézus tanítványai voltak ők, sok csodát láttak. Látták halottak feltámasztását is, amint Lázárt kiszólította a sírból. De most, hogy Jézust elfogták, megölték, és eltemették, mindennek vége. Pedig azt gondolták, hogy ő a Messiás. Jézus korában a messiási mozgalmak vezetőit, akik szabadulást ígértek a rómaiaktól, rendszerint megölték, és a tanítványaikat is. Most ez történt az ő mesterükkel is. Ötven nappal később, mégis kiálltak több ezer fős tömeg elé, és Péter vezetésével Jézusról beszéltek, minden félelmet hátrahagyva. Mi történt velük? A Szentírás nem hívő magyarázói ezt nem tudták megmagyarázni. Krisztus meghalt, és eltemették. De nem úgy támadt fel, mint Lázár, nem evilági, földi életre jött vissza, hanem előre ment az örök dicsőségbe. És ebben a megdicsőült állapotában látni engedte magát. Megjelent a zárt ajtók mögött. Megjelent a tanítványoknak az úton úgy, hogy előbb nem ismerték fel, de a kenyér megtörésekor felismerték, és akkor azonban eltűnt a szemük elől. Talán igaz sem volt mindez? Az apostolok értelme nem könnyen nyílt meg. Letörten, elkeseredve, de együtt maradtak. Péter szólt, hogy elmegy halászni, a többiek vele mentek, és látták, hogy valaki áll a parton. Előtte tűz, rajta hal, köréje ültek, de nem merték megkérdezni, hogy ki ő, mert tudták, hogy az Úr az. Akkor kérdezte Pétertől az Úr, hogy „Simon, Jónás fia: szeretsz engem?” És megkérdezte még egyszer, és harmadszor is: és ekkor eszébe jutott Péternek a háromszori tagadása. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!” – válaszolta akkor. Az apostolok negyven napon keresztül átélték, hogy az Úr Jézust időnként látni lehet, beszélni lehet vele, meg lehet tapintani, azután pedig nem lehet látni, de ezáltal kellett megérteniük, hogy mindig velük van. Megértették, hogy már nem úgy van jelen, hogy itt van, vagy ott, hanem mindig velük van, akkor is, amikor nem látják. Krisztus Urunk feltámadása valóságos esemény, de olyan esemény amely nem „evilágon” van elsősorban, hanem az örökkévalóságban. Evilágon annyiban van, amennyiben az „evilág” is az örökkévalóság része. Jézus úgy jelent meg, hogy az örök megdicsőülés állapotában van: többé nem hal meg, Úr a halálon is. És ha a halálon Úr, akkor mindenen Úr! Egyedül ő az utunk az Istenhez, és őáltala van üdvösségünk. Krisztus Istenhez akar vezetni minket, de önmagában: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Mártának pedig azt mondta: „én vagyok a Feltámadás és az Élet”. Úr a halálon, mert ő maga az Élet, és feltámadt, és ő maga a Feltámadás. Most, hogy ebben a nehéz helyzetben vagyunk, mi magyarok, és az egész világ: még jobban Krisztusba kell kapaszkodnunk, és vele együtt fel fogunk támadni.

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor



Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2018-as felvétel. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika



Virágvasárnapi Passió, Csepel-Királyerdő, 2014. Idén nem ünnepelhettünk együtt a templomban, egy korábbi felvételt teszünk közzé. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika



Megváltás a Golgotán

A mi Urunk Jézus Krisztus értünk vállalt kínszenvedéséről és Kereszthaláláról emlékezünk meg Virágvasárnap, és ezzel kezdetét veszi a Nagyhét. Az idén csendesebben ünnepel a világ kereszténysége, visszafogottan, egészen csendesen. A papok a szertartásokat egyedül végzik el, a hívek legfeljebb csak tévében, vagy interneten követhetik azokat. Ez még szomorúbbá teszi az ünnepet, és még inkább szívből jövő kiáltássá alakul imádságunk: Uram Irgalmazz! Krisztus Kegyelmezz! A virágvasárnapi bevonulási körmenet, az Úr egykori Jeruzsálemi bevonulásának az emlékére is csak lélekben lesz megtartva, amikor felhangzik az ének: „Megváltó Királyunk elébe megyünk, Méltó tisztelettel Urunkhoz legyünk, Hozsannát kiáltson néki minden hív, Dicséretet, áldást zengjen nyelv, és szív!” Most, amikor elcsendesedve emlékezünk a régi Nagyhetekre, szép szertartásokra, Passió-éneklésekre, azt kell mondani, bizonyára nem Isten akarta, hogy ez így történjen, de engedte. És akkor meg kell kérdeznünk: miért engedte? Sokan, sokféle szempontból fogják még elemezni ezt a mostani helyzetet, akkor is, hogyha Isten segítségével túl leszünk rajta. Az, hogy a világ nem lesz olyan, mint ezelőtt, az biztos, és  - bizonyos értelemben logikus gondolat. Egyrészt igaz, hogy minden esemény alakítja a világot. Egy háború után vagy akár Trianon után sem lett a világ olyan, mint előtte, legalábbis a mi „Magyar Világunk” biztosan nem. De ezután a megpróbáltatás után, ha vissza is tér régi életünk sok megszokott eseménye, ott lesz annak az érzése, hogy mindez milyen törékeny. Ez rá kell, hogy vezessen arra, hogy mindent megköszönjünk az Istennek. Nagyon úgy éltünk, hogy „minden olyan magától értetődő”, pedig minden jó mögött észre kell vennünk az Isten örök jóságát. Krisztus Urunk, azt, hogy megölik, hogy a zsidók halálra adják, és a római katonák keresztre szögezik: fölajánlotta értünk áldozatként. Ez az áldozat ez a felajánlás: nem pusztán az, hogy megölték, hanem ez a felajánlás, ez lett áldozat: megváltói Örök Áldozat. De ez már jelen volt előző este Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán is: hiszen hogyan adhatta volna a testét kenyérként, a bort véreként, ha nem ölik meg? A megváltói halál misztikusan már jelen volt az utolsó vacsorán: annak van külön a teste és a vére, akit megöltek. A Szentmisében ezért nem elsősorban az utolsó vacsora jelenik meg, hanem a Keresztáldozat. Az utolsó vacsora azért jelenik meg, mert a Keresztáldozat már akkor jelen volt, mivel örök áldozattá lett. Az utolsó vacsora elővételezés volt, Krisztus Urunk már ott is Testét és Vérét adta kenyér és bor színe alatt, amint másnap értünk kiontott. Nagypéntek ezért éppúgy a szeretet ünnepe mint a Karácsony. Azt láthatjuk a kereszten, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy elment értünk a végsőkig. Azt mondhatjuk hálatelt szívvel ezért, amit az ókori keresztény himnusz: O Crux ave, spes unica, Ó üdvöz légy Kereszt, egyetlen remény!

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor















Áldott, boldog karácsonyt kívánunk!





Miserend

Mindenszentek-Halottak napja

2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00
2019. november 2. (szombat) - Halottak napja 8.00, 8.30, 17.00
2019. november 3. (vasárnap) 10.00












Őszi Egyházközségi kirándulás

2019. október 19. szombat
Találkozó: Szent Imre tér, reggel 9 óra (október 19.)
Várható hazaérkezés: délután 4 óra.
Távolság és Útvonal: kb. 10 km. a Máriaremetei templom és a Remete-barlang érintésével
Utazás: autóval vagy egyeztetés szerint tömegközlekedéssel.
A kirándulás plakátja a hirdető táblán megtalálható.





Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja!

Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba.





Így épült Királyerdő temploma

Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott  templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.













A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább »




Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat

December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
Az éjféli mise előtt, 23.30-tól a Mária Szíve Kórus karácsonyi koncertjére kerül sor. Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika.

A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt:  Tovább »



Úrnapi virágszőnyeg

Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább »

Virágszőnyegek 2005 óta »


2018. június 9.

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én.
1969-ben – mai templomunk felszentelése után két évvel – Jézus Szent Szívének napját követő szombatra került át. Mozgó ünnep, idén június 9-én jegyzi a naptár.

Idén igeliturgia van Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepén: 18.00




Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001.

"A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."


Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.



Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk  - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!









Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend

Virágvasárnap 10.00
Nagycsütörtök 18.00
Nagypéntek
12.00 Csepel közös keresztútja a Tamariska dombra
15.00 Keresztút
18.00 Nagypénteki szertartások
Nagyszombat 18.00
Húsvét vasárnap 10.00
Húsvét hétfő 10.00






„Jöjj, és csináld te!”

Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.
Ha találkoztunk vele, először mindig ránk mosolygott – és engem már ezzel megnyert magának. Komoly és derűs – látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, rá mégis igaz volt mindkettő. Nem vicceskedett és nem komolykodott, nem voltak főnöki allűrjei és nem élt hatásvadász eszközökkel – mégis oda kellett rá figyelni, ha mondott valamit.
Tovább »






24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel,
sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )

2018.03.23 17:30 - 18:00 Keresztúti ájtatosság
2018.03.23 18:00 - 18:30 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)
2018.03.23 18:30 - 19:00 Orgonaénekek
2018.03.23 21:00 - 21:30 Imádság Papokért, Papi hivatásokért
2018.03.23 22:00 - 23:00 Imádság Családokért és Hazánkért
2018.03.24 00:30 - 01:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 02:30 - 03:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 15:00 - 15:30 Imádság Egyházközségünkért
2018.03.24 17:30 - 18:00 Orgonaénekek
Külön nem jelzett időpontokban: Csendes szentségimádás

2018.03.24 18:00 - 19:00 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)





24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )
A Szentírás ezen szavait szeretnénk Egyházközösségünkbe elhozni, amikor március 23-án este 6 órától március 24-én este 6 óráig 24 órás Szentségimádásra hívjuk közösségünk minden tagját.
Célunk, hogy pénteken este 6 órától egész éjjel és szombaton egész nap este 6 óráig közösségünk imája sohase hallgasson. Itt imádkozzunk a templomban folyamatosan egymást váltva, egyszerre legalább ketten-hárman, hogy Egyházközségünk megerősödjön Jézus Krisztus jelenlétében. Ezen cél megvalósulásához szükség van arra, hogy a Szentségimádáson közösségünk minden tagja erejéhez mérten részt vállaljon.

Kérjük a kedves Testvéreket, lehetőségeik szerint tegyék szabaddá magukat, hogy a 24 óra alatt 1-2 órában a Szentségimádáson részt tudjanak venni, és megmutatkozhasson teljes közösségünk együttes imájának az ereje.

Gyakorlati tudnivalók »

Keresztút

Szívünk, lelkünk most kitárjuk, útad Jézus, veled járjuk.
Kérjük, mélyen belevéssed szíveinkbe szenvedésed.

Isteni Üdvözítőnk, mi bűnösök vétkeztünk, és te szenvedtél ártatlanul a keresztúton és a kereszten. Ide juttattak vétkeink. Töredelmes szívvel szánjuk és bánjuk életünk minden bűnét, amelyekkel téged, legnagyobb jótevőnket hálátlanul megbántottunk.
Hogy szeretetünket megmutassuk és vétkeinkért engeszteljünk, követünk keresztutadon.
Add meg lelkünk üdvösségére és a tisztítótűzben szenvedő testvéreink segítségére Anyaszentegyházadnak a keresztút járására engedélyezett búcsúit. Ámen. Tovább »  † I. stáció †





Van pótolhatatlan ember

Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Királyerdő közössége tizenhét évig tapasztalta, ki ő. És amikor húga és egyben gondozója, Ilike meghalt, Királyerdő népe is megmutatta, mit ér nekik. Hihetetlen szeretettel és gondoskodással vették körül. Mondják rólunk, ha pontosan kezdjük a misét – sietünk, ha egy percet várunk – lopjuk az emberek idejét. Ha tíz és fél percig beszélünk – nem tudja abbahagyni. Ha kilenc és felet – biztos nem készült. Hosszú a sor... De a vége: „...és ha meghal – nincs aki pótolja!” Mégse ezen szomorkodjunk. Úgy gondoljunk rá és őrizzük emlékét, mint a szentéletű szemorvos, boldog BatthyányStrattmann László, amikor húszéves fiát temette: „Köszönjük meg Istennek, hogy eddig nekünk ajándékozta őt!”
Ágoston atya emlékére gyászmisét mutatunk be december 8-án, 12 órakor a Csepel-Belváros plébániatemplomban, majd 15 órakor földi maradványait a Fiumei úti sírkertben helyezzük örök nyugalomra.

● Kispál György plébános - Megjelent: Csepeli Hírmondó, VIII/23.; 2017. november 30.


Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be.

Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra)





A Jászberényi templomban tartott szentmisén a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét, melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én.
A szerzőt születésének 100. évfordulója alkalmából Jászberény városa posztumusz kitüntette a Szent Rozália-díjjal, s neve felkerült a Rozália-kápolna falán lévő márványtáblára a kitüntetettek közé. Az ünnepség és a díjátadó szeptember 3-án volt, s rá egy hétre, szeptember 10-én megvalósult a régen dédelgetett tervünk: együtt énekelhettük a Szent Rita misét a jászberényi főtemplom kiváló énekkarával.

Szent Rita mise, Jászberény, 2017 »
A Szent Rita mise Királyerdőn, a Mária Szíve kórus előadásában, 2013 »
A Jászkürt újság cikke: Igazgyöngyként szólt Szent Rita miséje

A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei







Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban

2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója »





50. évforduló

"1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann
Teljes cikk: csepel.hu »




„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.”
- Székelyfi Pál, királyerdei plébános, 1967.

Elérkezett templomunk felszentelésének 50. évfordulója!
Ünnepségünket 2017. augusztus 6-án, vasárnap 10 órai kezdettel tartjuk, a jeles alkalom püspöki szentmisével kezdődik, melyet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr mutat be.
Templomunk építésének, valamint felszentelésének képei végignézhetőek:

Templomunk építése »
Templomunk felszentelésének képei »








„Új templom Csepelen”

Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább »

Urunk, áldásodat kérjük mindazokra, akik idejüket, erejüket, energiájukat, javaikat áldozták arra, hogy Királyerdőben ez a templom annyi év várakozás után felépülhessen. Áldd meg ezt az épületet, őrizd meg, és gondozd azokat, akik ebben a házban összegyűlhetnek a te nevedben!



Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! »

Az oldal tetejére





Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva